A GNÓZIS KORONÁJA

 

A magyar nép kapcsolata a Szent Koronával csak a magyarság történetének utolsó egy tizedén kezdődött, de az események elrendeltek voltak mindig, így el volt rendelve a magyarság és korona találkozása is. Nincsen ebben semmi költészet, a magyarság Mongóliából kiinduló útja meg volt vezetve a Kárpát-medencéig. Ezt az utat sztyeppéknek nevezhetjük, mely egy sáv a mongóliai Góbi sivatagtól a Kárpátok keleti vonulatáig.

Mikor találkoztam Neparáczki Endre genetikus tanulmányával, mely a magyarság ázsiai eredetével foglalkozott, addigra már átolvastam Jan van Rijckenborgh, A SAMBALLA SZERZETE című könyvét. Onnan Neparáczki írása egészen másnak jött ki, mint aminek a szerző szánta. Rijckenborgh egy folyamatról beszél, melynek kiindulópontja földrajzi értelemben a Góbi sivatag volt, de nem egy népvándorlásának taglalása volt a cél, és ez szerencsére el is maradt. Rijckenborgh fő mondanivalója az a tudati átalakulás volt, mely azzal a Góbi sivatagból kiinduló vándorlással kezdődött. Ott egy embercsoport kel útra, hogy több mint tízezer évig tartó ,,vándorlásban” mint Árpád honfoglalói eljussanak a Kárpát-medencéig.

Közben kapcsolatba kerültek minden néppel, mely az adott időben a sztyeppék sávjában tartózkodott. E népek tanítói voltak a vándorló embercsoportnak, míg e csoport a tanuló szerepét játszotta kezdettől fogva, mindvégig. Az ezen az úton végbement tudati fejlődést nevezte Rijckenborgh a Samballa hét útjának vagy hét folyosójának. Pontosabban csak hat folyosót jelent a sztyeppék sávja, mert a hetedik maga a Kárpát-medence. Neparáczki Endre írásából egy rész:

   ,,A magyar néphagyomány (monda, népmese) is megőrizte a hun-magyar azonosságtudatot, emellett a mongol, kazah, török hagyomány is azt tartja, hogy a magyarok a hunok leszármazottai, és velük rokon nép, akik Belső-Ázsiából jöttek ki.
   Őseink Belső-Ázsiából a Kárpát-medencébe való jutása előtt mindig nagy kultúrnépek látókörében mozogtak, ennek köszönhetően jelentek meg nyomaik többek között kínai, tibeti, mongol, muszlim, görög írott forrásokban, melyek a hun és onogur (magyar) nép azonosságáról számolnak be (Thúry, 1897).

   A genetikai eredmények alapján Árpád népe a kelet-európai sztyeppén maradt vagy oda visszavonuló hunok egyik ága lehetett. Ebből az következik, hogy a néphagyományok és a krónikák valós alapokon állnak, adataikat komolyan kell venni. Tehát nagy valószínűséggel a “második bejövetel” is valós alapokon áll, vagyis a magyar etnogenezis innentől fogva nem szűkíthető a “honfoglalókra”, hanem legalább az európai hun korig kiterjesztendő.”

https://nemzeti.net/neparaczki-endre-genetikus-szkita-hun-es-kelet-azsiai-szarmazasunk-14500001.html

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0205920

Ennek párhuzamaként olvasd el Rijckenborgh sorait a magyarság vándorlásáról a gnózis bemutatásában:

,,A titokzatos oázis a Góbi sivatag végeláthatatlan érinthetetlenségének kellős közepén fekszik. Ezt a szent földet, melyre avatatlan ember még nem tette a lábát, többek között Samballának nevezik, ami az „Istenek városát” jelenti.

Samballa az Egyetemes Szerzet tevékenységi területének központja, amennyiben a Szerzet a dialektikus természetrendért fáradozik. Samballa az isteni segítők erőtere, mely semmilyen tekintetben sem magyarázható ebből a természetből, az anyagszférával és a tükörszférával egyetlen kapcsolatot sem tart fenn, s ebben a földi természetben mégis jelen van mindannyiónk segítségére. Samballa hatása transzformátorhoz hasonlítható. Samballában, az Istenek Városában és általa az egyetemes életanyagot és a Logosz egyetemes fáradozását olyan feszültségre transzformálják, amit a világ és az emberiség el tud viselni. Samballa tehát egy olyan kapcsolódási terület, melyből sugallatok, rezgések és sugarak indulnak vízszintes irányban az egész világba. Samballa az átható valóság bennlakó érintése.

Az Isteneknek ebből a városából mennek ki a hiteles küldöttek is az eltévedt emberiséghez. E küldöttek a legkülönbözőbb néven végzik munkájukat mindenütt, ahol szükséges. Samballa az eredeti életre nyíló kapu, a megszabadulás egyetlen, abszolút kapuja. Samballa az új, ragyogó élet kulcsa.

Sokan tarthatják különösnek, hogy az egyetemes fáradozásnak egy földrajzilag meghatározható pontjáról van szó. De ez különösebb-e, mint amikor üdvösségét az ember a tükörszférától, a halottak, azon lények tartózkodási helyétől várja el, akik testiségük nagyobb részét elveszítették, s akiknek emiatt újra-megtestesüléssel kell sérülésükből kigyógyulniuk? Vagy különösebb-e annál, mint ha az ember lelke üdvéért valami egyházi intézményhez folyamodik, mely a földitől és dialektikustól csak azért különbözik, mert képviselői olyan nyelven beszélnek, mely abszolút nem egyezik a saját valóságukkal? Furcsább és kevésbé logikus-e, mint ha elvontan feltételezünk egy Istent, aki a lénytelenségben trónol és létezik?

Ellenkezőleg. Épp az a különös, hogy akik fogékonyak a metafizikára és szellemi dolgokra, még nem fedezték fel elködösülésüket.

Túlzás nélkül megállapítható: az egész metafizikai és szellemi élet megrekedt a tükörszféra karjaiban. Mindenki a halottakat kérdezgeti, a halottakhoz tartozik és azok követésére törekszik.

Ennek a következménye az emberiség általános megbetegedése és gyors süllyedése, beletámolygás a hazugság, a bűn és az árulás mocsarába; az erkölcsi korlátok leomlása, a vér- és idegbajok nagyon gyors terjedése. Mindez az emberiség olyan fejlődésének a következménye, mely elhajlott és elfordult az úttól, az igazságtól és magától az élettől.

Ha viszont útjukat az egyetemes rejtélyek fókuszára irányítják, akkor nem fejlődik ki valami írás- vagy beszéd-részegség, akkor nincs beárnyékoltság és az ezzel együtt járó idegközeg-rablás, hanem akkor Önök erőből élnek és állnak.

Nagyon helyesen jegyzi meg Pál a Korinthusbeliekhez írt első levelében: „Mert az Istennek országa nem beszédben áll, hanem erőben” .

Ez tehát Samballa ismérve. Ha a modern Szellemi Iskola tanulója közeledik a világnak ehhez a szívéhez, akkor gyengeségét erő fogja eltakarni, olyan erő, mely az ő saját lényvalóságává válik, s egyetlen másodpercre sem hagyja el. Ugyanaz az erő, mely különböző fokozatokban és lehetőségekben a fenntartás nagy művét hordozza, ösztökéli és betölti. Aki pedig ebből az erőből él és áll, az létállapotának megfelelően „uralkodó” lesz.

A legendákban, mítoszokban, levelekben és leírásokban megőrzött szent beszéd tanúskodik Samballáról is, meg az isteni impulzusokról, amelyek bizonyos időpontokban kiindulnak onnan küldöttek alakjában és másképpen is. Samballa avatott lakóit az akarat és jóga fiainak nevezik, vagy Samballa, a Siddhák, vagy Melkhisédek rendjének vagy Elohimnak.

Amikor egy kozmikus forradalom után a dialektikus életterület kiürült, és a bukott monádok egész létterülete a formálatlanba esett vissza, akkor a következő helyzetek és folyamatok fejlődtek ki.

A befejeződött időszakban sok lény tért vissza Samballába, vonult át a megszabadulás kapuin. A többiek pedig - néhány kivétellel - testüket vesztve a tükörszférában gyűltek össze, ahol egy új megnyilvánulási napra várnak, mely el fog jönni számukra. Az emberiségnek ezt az egész alakulását Samballa Szerzete, az Elohim Szerzete vezeti. Az emberiségre ekkor új fejlődési lehetőség vár.

E folyamat kezdetéről pl. a Biblia eredeti szövegében ezt olvassuk: „Kezdetben teremték az Elohim az eget és a földet”. Ez azt jelenti, hogy Samballa Szerzete újra előkészítette a bukott monádok lakóhelyét. „A föld pedig káosszá lett és kiürítették, és az Elohim lebegtek a vizek felett.”

Amikor a bukott és még meg nem mentett ember egy ilyen új életlehetőséget kap, tehát mintegy újra kezdheti keresni a Mozdulatlan Birodalomba visszavezető utat, akkor számára megnyílik Samballa úgynevezett hét folyosója. A teremtés könyvének bevezetőjében ezeket nevezik a teremtés hét napjának.

Samballába, az Istenek városába vezető első folyosó, első út a világosság útja. Az embernek vagy a tanulónak igazán tiszta, derűs világosság jelenik meg, olyan fény, mely nem hibázik, mely igazán világít a lábai elé. A megszokott természet fénye mindig sötétséggel keveredik, ahogyan a jó és a rossz is keveredik a dialektikában. Most azonban a világosságot élesen elhatárolják a sötétségtől, s így megnyílik az első út Samballába. És az Elohim látták, hogy ez jó volt. Az első nap!

Samballa második útját égboltnak nevezik. Ez az égbolt egy valódi, tiszta életanyagból álló életterület. A második út gondoskodik arról, hogy a tanulónak a világosság mellett a menéshez szükséges ereje is meglegyen. És az Elohim látták, hogy ez jó volt. A második nap!

A harmadik Samballába vivő utat a föld alakulásának nevezik. Az eredeti éterek légköri anyagához egy harmonikus anyagi, kémiai életszféra kapcsolódik. A tanulónak így már nem csak világossága és ereje van az úthoz, hanem most megkapja magát az ösvényt is. Ez Samballa harmadik útja, a harmadik nap. És az Elohim látták, hogy ez jó volt.

A negyedik út az előbbi három folytatatása - jobban mondva: csak egy út van, s ez az egyetlen út különböző szakaszokra oszlik. Először a világosság van itt másodszor az erő - harmadiknak maga az ösvény, amelyre az igazi világosságban és az igaz erőben rá lehet lépni.

Így érthető, hogy a negyedik napnak a világosság, az erő és a valóság logikus, tudományos megoszlását, harmonikus összefüggését, isteni egyensúlyát kell kimutatnia. A világosság önmagában lenyűgözhetné, elvakíthatná az embert. Az erő, egyedül, odaszegezhetné és megbéníthatná. A világosság és az erő összekapcsolása nélkül az ember nem járhatna az ösvényen óriási tévedések nélkül. Ezért a negyedik napon minden eddig kapottat összefoglalnak, és a megfelelő használatra alakítanak és rendeznek. És az Elohim látták, hogy ez jó volt. A negyedik nap!

Most aztán a világ szívéhez vezető ötödik úton az eredménynek kell megmutatkoznia. A teremtés ötödik napján halakat és madarakat teremtenek, amit a tanuló is tesz az ötödik úton Samballa felé.

A hal teremtése vagy a haljelkép viselése, vagy „a hálót kivetni a vizek mélyébe” azt jelenti: világosságban és erőben a Samballához vezető ösvényen, tökéletesen és tudományos biztonsággal véghezvinni az én-feloszlatást, a saját természet abszolút önfeláldozását, s ennek következtében szinte madár röptében, mint egy sas, befejezni a kitűzött utat. És az Elohim látták, hogy ez jó volt. Az ötödik nap!

És az Elohim azt mondták: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra” . Ha a tanuló ösvényét a madár röptében, a halak jegyében a beteljesülés felé viszi, megvirrad a hatodik nap, akkor válik ő újra emberré, igazán az Elohim képe és lényege szerint. Akkor hazaér a Mozdulatlan Birodalomba. Akkor látják az Elohim mindazt, amit lehetővé tettek, akkor befejeződik az Istenek városába vezető hatodik út.

Végül eljön a hetedik nap, az isteni nyugalom napja, a véghezvitt mű napja: maga a ragyogó valóság!

Így mutat a teremtés története a hét útra, amely az egyetlen élethez vezet a Góbi szívében. Akinek van füle, az hallja, hogy mit mond a szellem a gyülekezetnek.

Ennek a történetnek ezután a második fejezete következik, mely a Bibliának is a második fejezete. A bukott monádok, melyek úton vannak Samballa hét útján, és új lehetőségekre hivatottak - áldozatul esnek az ellentermészetnek, elsüllyednek, mint már annyiszor egy erőltetett, találgató, kísérletező életvitel folytán.

Ennek következtében Samballa hét útja nem tartozik többé magától értetődő lehetőségként ehhez a világhoz, ilyen értelemben lezárják őket.

Kezdetben, közvetlenül a katasztrófa után még sok rejtély birtokolta a kulcsot. A folytatódó elfajulásban azonban ezek a rejtélyek is leromlottak és kihűltek, egyes magok kivételével, melyek egyre inkább visszahúzódtak, magukat egyre jobban távol tartották a tömeg lánggal lobogó életétől, hogy így elejét vegyék a végleges megkristályosodásnak.

Az Elohim azonban nem hagyják el az emberiséget. Nem hagyják cserben kezük munkáját. Időnként harsonaszóként csendülnek fel a hívó hangok, és jönnek a kezdeményezések az emberiséghez. Ezeket újra és újra megismétlik, mihelyt az előzők a dialektikában elfövenyesednek és elsüllyednek. Minden hívó hang ugyanazt a hírt hozza az emberiségnek: „Samballa hét útja még mindig itt van, és mindenkinek megnyitják, aki igazán kívánja! Minden másnak azonban, ami ebben az ellentermészetben lakozik, a zárt könyv hét pecsétjét jelentik. Aki pedig járni akar az egyetlen ösvényen, annak egymás után újból megnyitják azokat.”

Ehhez azonban egy új alkotásra van szükség, egy teljes transzfigurálásra, újjászületésre, az eredeti, hétszeres ösvényre való alkalmassá válásra. Arra van szükség, hogy az ember tudatosan, belülről és pozitívan feleljen a Jézus-felhívásra: „Kövessetek engem!”

Jézus követése megköveteli a dialektika teljes lerombolását az Önök léte körzetében. Ezt az önfeloszlatást nevezik keresztútnak, és Samballa hét útjának megfelelően a keresztútnak is hét fázisa van. A hétszeres keresztút egy hétszeres újraalkotást jelent a természetet és a szellemet illetően is.

Mihelyt a tanuló saját légkörében megkezdi a dialektika lebontásának folyamatát, felfedezi, hogy fáradozása során magától a dialektikától kap váratlan segítséget. 

Mert amikor a tanuló a közönséges élettől elfordul és kiemelkedik belőle, a megszokott természet önkéntelenül ellenségévé válik. Ha Ön nem akar összeköttetésben lenni egy bizonyos életformával, akkor az az élet kitaszítja Önt; ez az ellenségesség szegezi Önt a megváltás keresztjére. Észreveszi, hogy aki az igaz életre törekszik, annak ebben a tekintetben is minden dolga jóra fordul.

Elfordulása miatt az ellenség Önt meg akarja büntetni, és íme, ez a büntetés kegyelemmé válik. Azért mondja a tanuló, aki ezt felismerte: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják hogy mit cselekszenek!” Ettől kezdve valóra válik a keresztút, és a jelölt körül kivilágosodik. Olyan világos lesz, hogy a többiek, akik nem értik, ezt sötétségnek nézik. Így múlik el a keresztút első napja. És az Elohim látják, hogy ez jó.

Tárt karokkal a világosságban állva mondja a jelölt: „Asszony, íme a te fiad!” Ezt a kiáltást Samballa világanyához intézi, az égbolt őrzőjéhez: „Isten minden gyermekének szent, univerzális, gondviselő Anyja, nézd törekvő fiadat, hogyan közeledik Samballa hét útjához!”

Ennek az erőért-kiáltásnak a rezgése és tehetőssége egyre fokozódik. Újra ki lesz mondva az elfelejtett és oly régóta elveszett Ige. És az Elohim látják, hogy ez jó. Elmúlt a keresztút második napja.

Ha ezt az Igét kimondják, akkor erre válasznak kell jönnie. Ezért hangzik el ujjongva: „Fiú, íme az anyád!” Az Élet Szent Gondviselője megjelenik, és megnyitja az ösvényt a zarándok számára. Így múlik el a harmadik nap a Samballához vezető úton.

És íme, maga a Világanya beszél az új éterek hullámaiban, az erő pályájának szelíd, lágy zenéjében, melyben a zarándok vándorol: „Én mondom néked, még ma velem leszel a Paradicsomban!” Ez a negyedik nap felelete. És az Elohim látják, hogy ez jó.

Így meg fogják érteni az ötödik nap kulcsrezgését. Ez egy olyan rezgés, melyet egyetlen szóval lehet lefordítani: „szomjúság!” ...”szomjúhozom!” ... Samballa ösvényén egyre erősebb lesz a vég, a beteljesülés vágya. Egyre erősebb lesz tehát a dinamika, s ezáltal a cél elérésére irányuló törekvés is. És az Elohim látják, hogy ez jó... ötödik nap!

Íme, a beteljesülés közeledik. A jelölt eljutott a hatodik heteskörhöz. Újra az eredeti alakú és dicsőségű ember lesz. Látja az Elohimot, testileg. Lényét szótlan, mindenre kiterjedő hála tölti el, mely végül az egyetlen, mindent magában foglaló imában áramlik ki: „Eloi, Eloi, lama sabachthani! Elohim, Elohim, hogy megdicsőítettetek engem!” Ez az ujjongó, zúgó hatodik nap! És az Elohim látják, hogy ez jó.

Így virrad meg maga az örökkévalóság. A kereszt nagy művét véghezvitték. Samballa szívében örök nyugalomban, a hetedik nap örök nyugalmában mindenki tanúsítja: „Consummatum est - Elvégeztetett!” A vándor elérte Ízisz szigetének tiszta messzeségeit. És az Elohim látják, hogy ez jó.”

(Catharose de Petri – Jan van Rijckenborgh: Samballa Szerzete)

Nem túlságosan nehéz észrevenni a kettő párhuzamát. És ezzel tulajdonképpen a magyarság története összekapcsolódott a Bibliával is, mert mint a szerzők írják, a Biblia teremtést leíró fejezete tulajdonképpen azt a folyamatot jelentik, mely a Góbitól a Kárpát medencéig tartó úton a vándorló ,,mag” tudati fejlődését eredményezték. Nem akarok mélymagyar elméleteket kreálni, nem akartam ide jutni, az ismeretek sodortak ebbe az elméletbe bele. Ha azok máshova vittek volna, akkor most mást írnék.

Az emberiség történelmét a tudomány úgy tanítja, mint a népek véletlenszerű – káoszszerű – mozgásának, fejlődésének folyamatát, melynek vége a mai politikai, gazdasági világrend. Valójában az emberiség fejlődése egyetlen tervszerű folyamat volt, melyben népnek megvolt a maga - távolról sem mellékes – szerepe. A legtöbbjük hatásgyakorló szerepet kaptak, mások a hatásokat szenvedték el, mely a fejlődés szükségszerű feltétele volt. A szerzőpáros másik könyvében erről a tervszerű folyamatról ír, de már szóba kerül az a háttérhatalom is, melyről a mai napig viták folynak az összeesküvés-elméletek világában.

,,Akkor visszatérünk az utolsó korszak, az árja-időszak kezdetéhez, melyben a bukott emberiség maradékait újra megnyilvánították. Ez az emberiség az előző időszak maradványa volt. Olyan csoport, melyet az előző időszakban nem menthettek meg, tehát nem vezethettek vissza az eredeti életbe. Világossá fog válni Önök előtt, hogy eme emberek is, jóllehet elmaradozókról volt szó, valaha Isten gyermekei voltak. Ezért a maradványokat az Egyetemes Szerzet a haláltermészetben fennálló új lét hajnalán a legnagyobb gondoskodással vette körül, hogy megteremtse egy lehetséges visszatérés alapjait. Ezért eme időkben az Egyetemes Szerzet sok küldöttje, sok megváltott vegyült el az újonnan kezdő emberiségben. Királyokként, régensekként és papokként léplek fel. Mind eme tekintélyek magasztos szerzetet alkottak együtt, egy szolgáló szerzetet az utolsó maradványok számára. E szerzet minden tagja nemzetközi kapcsolatban állt egymással és nemzetközileg összehangolt rendszer szerint kormányozták az újfent próbálkozó emberiséget, olyan szociálpolitikai rendszer szerint, melyről a Tao Teh King 3. mondása nyújt képet.”

(Jan Van Rijckenborgh - Catherose De Petri A kínai gnózis)

Elejétől fogva létezett ez a háttérhatalom, ő találta ki a Szent Koronát is, és neki ajánlotta fel valójában István is koronát az országával együtt. Talán ezek tudatában érthetőbb, miért számít a korona szentnek, miért tett nagy ismertségre a korona a nyilvánosság előtt nem csak itthon, hanem külföldön is. A koronával Atilla kapcsolhatta össze a Góbitól a Kárpátokig eljutó, magyarnak nevezett magot.

Nem biztos az sem, hogy Atilla meghalt a nászéjszakáján, politikai okokból elterjeszthették a halálát is. Ha így van, nyilván olyan temetést kellett neki rendezni, hogy ne férjenek hozzá a sírjához és ne lepleződjön le a kitalált halálhír. Ebbe a felállásba jól beleillik Atilla testének hármas koporsóba való helyezése, és annak egy eltérített folyó medrében való temetése. Ott aztán mindenki, ahol találja. Ez számomra az elképzelhetőbb. De ha nem halt meg Atilla, akkor hova tűnt el, hogy soha a nyomára sem bukkant senki? Vannak, akik úgy gondolják – nem nyíltan kimondva - , hogy Atilla a népek szeme elől eltűnve a brit szigeteken folytatta történetét, mint a legendás Artúr király.

http://www.myenglish.hu/king-arthur

,,A legújabb kutatások szerint Attila törekedett az egységes Európa létrehozására, és alkalmanként együttműködött a Római Birodalom tábornokaival. Képtelen volt meghódítani Galliát (Franciaország része), mivel Aetius római tábornok 451 -ben megállította . Róma elfoglalását is tervezte, de állítólag félúton találkozott vele a pápa, aki könyörgött neki, hogy forduljon vissza ( Amit azért mondott, hogy meggyőzze ezt a könyörtelen királyt a meggondolásáról, az csak találgatások kérdése lehet. Rómát megkímélték. Attila udvarában köztudottan keresztény papok és bizánci görög és római hivatalnokok tevékenykedtek, Szent Jeromos pedig azt a tényt említi, hogy a hunok zsoltárokat énekeltek.”

A hasonló kor, a hasonló karizma, a hasonló történet a varázslatos karddal (Atilla
kardja és az Excalibur), automatikusan párhuzamba állítja a két királyt akkor is, ha azok közül csak az egyik volt tényleges történelmi személy. Aztán itt van egy érdekes történelmi feladvány is, mi szerint a hunok zsoltárokat énekeltek. Badiny Jós Ferenc szerint Atilla keresztény volt, Jézus hitű, akinek a Szent Koronát eredetileg készítették. Magyar András szerint Atilla….

,,Szeretné a római pápától megkapni Jézus Urunk koronáját, ami nem más, mint a magyar szent korona.”

http://www.szellemvilag.hu/szent-attila/a-hun-attila-8-resz

Úgy gondolom, hogy e szép levezetés ellenére sok itt a irreális elem. Jézusról a gnózis azt tanítja, hogy valójában soha nem volt létező személyiség, hanem egy univerzális erőnek a megszemélyesítője, melyet hol fénynek neveznek, hol szeretetnek, hol meg egyébnek. A ,,magyar” Szent Korona sem magyar nemzeti korona, hiszen már István keresztény állama előtt is létezett egyes kutatók szerint. A koronán eredetileg nem volt egyetlen magyar vonatkozású kép sem, hanem egytől egyig keresztény alakok képei voltak. A koronát nem magyar királyoknak készítették és nem egy magyar hatalom rendelésére. A koronát egyébként is összekapcsolta néhány elmélet Atillával, amit lehetségesnek is tartok. Mások pedig Atillát állították párhuzamba Artúrral. Megint mások Atilla koronáját ráfestették Artúrt ábrázoló festményre. Edward Burne-Jones „”Arthur in Avalon c. festményén.)

https://en.wikipedia.org/wiki/The_Last_Sleep_of_Arthur_in_Avalon

Ha azt gondolom, hogy a Szent Korona a pápaság által használt beavató korona lehetett, melyet különböző uralkodóknak adott annak jeléül, hogy az adományozott jelenti a törvényes királyt az adott országban, akkor eddig leírtak érthetővé válnak. Egy Nagy Károly koronázását bemutató festményen is megint ott látható a ,,magyar” Szent Korona. Ezek után már nem is lep meg, sőt, hiányolom, hogy nem kerültek még elő uralkodók a magyar Szent Koronával a fejükön. Utolsó király tehát a ,,mi” Istvánunk volt, aki a pápától koronát kért és kapott. Lehet, hogy egy általunk nem ismert korona másolatát (másolatról ír Magyar András is).

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/21/Friedrich_Kaulbach_-_Kr%C3%B6nung_Karls_des_Gro%C3%9Fen.jpg



Atilla, Nagy Károly, István valamilyen folytonosságot jelenthet, ahol a folytonosság a korona birtoklásában látszik megnyilvánulni.

,,Attila halála után a legendák a vérvonalat Attila Réka (Ríka) nevű feleségétől született, Csaba nevű fia viszi tovább, a Csillagösvény legendás királyfija. Más források Ellák, Ernakh (453–503) nevű fiát említik. A kettő valószínűleg ugyanaz a személy. Néha fölmerül Dengezik neve is.”
Csaba királyfi a székely népmondákban hagyományozódott ránk napjainkig, szájról szájra. A székely himnusz is utal rá.
Az Árpád-ház további családfája a krónikáink szerint Csaba fia Ed, Ed fia Ügyek (Ügek), Ügyek fia Előd, Előd fia Álmos. Más krónikák kihagyják Elődöt. Mivel Attila 453-as halála és Álmos 819-es születése közötti időt nehéz lenne kitölteni négy nemzedékkel, a névsor minden bizonnyal hiányos.”

A fő kérdés itt Atilla és Árpád közötti vérkapcsolat, amit David Adams hozott elő a videójának végén. Az idézet azonban megjegyzi, hogy Atilla 453-as halála és Álmos (fia Árpád) 819-es születése közötti időt nehéz kitölteni. Ha nem Atillától számoljuk az időt, hanem Ernák 503-as halálától, akkor 316 év jön ki, ez már áthidalhatóbb. Arról van szó, hogy Heribert Illig germanista író nyomozása szerint a történelem 614-911 közötti évei nem léteztek és ,,minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, vagy egyáltalán nem, az ekkori személyek pedig úgyszintén máskor éltek, vagy kitalált alakok.” Ha kivesszük ezeket a naptári számokból még marad 19 év, amit már el lehet osztani Ernák lemenői között. (és mi most 1716-ot írunk).

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kital%C3%A1lt_k%C3%B6z%C3%A9pkor

A részletekről itt olvashatsz:

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=91

2019-ben egy nagyon érdekes videót láttam, mely Atilla birodalmáról szólt. Elsőre sima dokumentumfilm volt, a végére azonban az ellenkezője derült ki annak, mint amire számítottam. A dokumentumfilmet David Adams ausztrál fotóriporter vitte végig, és amelyet a Viasat History csatorna is sugárzott. A filmet a Youtube-on lehetett megnézni, magyar szinkronnal. Ma már csak itt érhető el:

https://indavideo.hu/video/A_birodalom_vege_-_Attila_szinkronos_dokumentumfilm_-_felfedeshu?token=8217753c217a4f095e3bb2bac78a71c6

Mint írtam, a film vége volt számomra a meglepő. Itt ezeket mondja Adams:

   ,,Bár birodalma nem élte túl a halálát, de mielőtt végleg leírnánk a dinasztiáját, emlékezzünk a jóslatra: legkisebb fia Ernák visszaállítja a birodalom korábbi dicsőségét.
   Budapesten vagyok a Hősök terén, ami Árpád vezér és a 896-os honfoglalás emlékét őrzi.
   A legtöbb magyar úgy gondolja, Árpád csak visszafoglalta a területet amit 45o évvel előtte a Hunok már benépesítettek. Sokak szerint Árpád Attila egyenesági leszármazottja volt. Árpád állítólag azt mondta: a Duna és a Tisza közötti része az ősének Attilának a területe volt. Elképzelhető, hogy Ernák úgy támasztotta fel a Hun birodalom korábbi dicsőségét, hogy egyszerűen életben maradt, és ezzel tovább vitte a vérvonalat egészen az Árpád-házig és a Magyar államalapításig? Ha ez így történt, akkor Atilla birodalma a mai napig fennmaradt!"

Miért volt fontos Adams-nek ez a spekuláció, hogy nem hagyta ki a filmjéből? Úgy gondolom azért, mert Atilla és árpád ugyanannak a folyamatnak a részei voltak. Ha Árpádék egy hosszú fejlődési folyamat végére jutó csoport voltak, akkor Atilla is ennek a folyamatnak része, folytatója volt.  

Annál is inkább, mivel Istvánt megelőző magyar államalakulatokról az utókor keveset tud. Magyar állam valamilyen formában István előtt is létezett. István általi államalapítás sem egy ember pillanatnyi ötlete lehetett, hanem hossza politikai előkészítés eredménye. Ahhoz, hogy a magyar uralkodóház produkáljon egy Istvánt, idegen, német-római politikai hatásoknak kellett az királyi udvarban megjelenni. A hatás alatt befolyást értek. Mennyiben igaz Adams kijelentése, hogy Ernák engedély kért a római császártól (nincs név említve), hogy a Duna mellett letelepedhessen, és újra kezdhesse az életét. Ebből kiindulva tovább lehet jutni egészen az Árpádot megelőző magyar államig.

Igen csak érdekes, hogy Ernák saját apja ellenségének területén kér engedélyt letelepedésre, és az ellenség teljesíti is a kérést, noha látszólag semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy birodalmán belül Róma ellenségeinek területeken osztogasson.
Úgy tűnik, hogy a történelemkönyvből egyre több oldal válik kérdésessé, mint valós történetek lejegyzései.

A korona legkorábbi alakját Theodóra bizánci császárné ábrázolásán találtam meg:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Theod%C3%B3ra_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C3%A9

Ő 500-548 között Jusztinianosz felesége volt. Pályafutása alapján az ókor Evitájának lehet nevezni, de annál jóval színesebb kiadásban. Igaz, hogy az ő fején csak a korona abroncsa volt, de idővel az abroncs megkapta a pántot és ilyen formában István királyunk fején kötött ki. Az abroncson átalakításokat végeztek, mielőtt a pántok rá kerültek volna.

Más festményeken jobban megfigyelhető a Szent Korona feltételezhető abroncsa (pontosabban annak másolata). A gyöngysor a gnosztikus ábrázolásokban az istennek való kapcsolatot jelenti, itt azonban más gyöngyök társaságában pusztán ékszernek tűnnek.

Ezzel a kijelentéssel egy új fejezetet is nyitottam, amely a Szent Korona és a gnózis kapcsolatáról szól. Ha ismered a rózsakeresztesek keresztjét és megnézed a Szent koronához tartozó koronázási eskükeresztet is,
feltűnik a kettő közötti hasonlóság.
A rózsakereszt több ezer éves szimbólum, akár tízszer is idősebb lehet a golgota-keresztnél, ami kb. kétezer éves szimbólum. 

A két kereszt jelentése különböző. A golgota-kereszt Jézus önfeláldozását szimbolizálja az emberiségért. A rózsakereszt keresztje a dialektikus ember tudatának fejlődését jelenti. mely a dialektiká jelképezi. A vízszintes gerenda az e világi életet, a függőleges gerenda az állat-emberből való átalakulást jelképezi az isten-emberré. A kereszt közepén a rózsa a dialektikus emberben alvó eredeti embert jelenti. A kereszt valódi jelentése a dialektikus ember e világi története, a részletezés igénye nélkül.


A képen lent jobbra a koronázási eskü keresztje. Arányaiban és formájában megegyezik a rózsakeresztesek keresztjével. Ezt érzékeltettem a piros vonalakból álló kereszttel, mely a két keresztnél ugyanaz. Az eskü keresztjének középpontjában is rózsa volt valamikor, erről árulkodnak a rózsa zöld levelei, melyek megmaradtak azután is, hogy a rózsát eltávolították a keresztről. Így alakult át a gnózis keresztje Jézus golgota-keresztjévé. Ettől azonban még a gnózis keresztje maradt, hiszen a kereszt által képviselt tan, értékrend nem változott semmit.

A pentagram (ötszög) a lelkileg 

újjászületett ember jelképe a gnózis 

jelképrendszerében, míg a hatszög a 

tökéletes embert jelenti.

A hatszög két háromszög kapcsolódásából áll. Én úgy látom, hogy eredetileg egyetlen háromszög lehetett az eredeti ember jelképe, mely szellem (férfi princípium), a lélek (nő princípium) és a test hármassága.

A kettős háromszög a nemek szétválasztásával előállt helyzetet is jelentheti,de egyébként e hatszögnek más jelentései is vannak.

Az eskü keresztje fontosabb, mint maga a korona. A korona annak jelképe, hogy valakit kijelöltek és megtettek királlyá. De ez még nem uralkodás, a korona viselése önmagában nem jelenti a királyságot. A király akkor válik ,,szent” királlyá, ha letette az esküt az eskükereszt előtt. Akkor állították be a királyt a megfelelő irányban, ekkor fogadta el a király uralkodásához kötött feltételeket. Az esküvel került pecsét a királyságára. Addig csak egy koronát viselő ember volt, az esküvel lett király.

Márpedig a király az esküvel a rózsakereszt értékrendjét fogadta el. (Tisztában vagyok azzal, hogy István korában, de még Atilla korában sem éltek rózsakeresztesek. De az, amit a rózsakeresztesek, a tan és értékrend, már tízezer évekkel korábban létezett más néven, és másnak nevezték azokat is, akik a mai rózsakeresztesek elődeim voltak. Csak a név változott, a tartalom nem. A korona úgy fogható fel, mint az esküt tevő király megkülönböztető jelvénye. Ennyi, és semmi több. Ráadásul ezt a koronát le is másolták, és másolatait is szentnek nézték és nézik.

A ,,szentség” joga csak az eredeti koronát illeti meg, mivel a ,,szentség” a korona tulajdonosából következik, és csak az eredeti koronát ajánlotta fel István Szent Péternek, a másolatot vagy másolatokat nem!

Egészen biztos, hogy a Korona Szűz Máriának való felajánlása szintetikus legenda, mit politikai indítékkal találtak ki. A legenda valós történetet ad elő olyan formában, hogy a nyilvánosság ne tudja a felajánlás valódi körülményeit.

A felajánlásról VII. Gergely pápa tesz említést egyes magyar főméltóságokhoz írt levelében.

VII. Gergely pápa Salamon királyhoz (1074. október 28.)

(Részlet a levélből)

,,Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája, Salamonnak, a magyarok királyának üdvözletet és apostoli áldást.

Leveledet követed késlekedése miatt későn vettük kézbe. Kegyelmesebben fogadtuk volna azt, ha meggondolatlan eljárásoddal Szent Pétert annyira meg nem bántod. Országod véneitől tudhatnád, hogy Magyarország, melyet hajdan István király minden joggal és hatalommal Szent Péternek ajánlott fel és adott át, a római szentegyházé.”

Ebben az idézetben négyszer említődik Szent Péter neve, minden bizonnyal a név kihangsúlyozása célzatával.

VII. Gergely pápa Géza herceghez

(1075. március 23.)

(Részlet a levélből)

,,A hatalom most a Te kezeid közé jutván, intünk, hogy időközben az egyházakra gondod legyen, a vallás érdekeit buzgón karoljad föl, és a római egyház követeinek, kik Hozzád fognak érkezni, engedelmeskedjél, hogy így Szent Péter közbenjárása által a földi és mennyei élet dicsőségében részed legyen.”

A pápa Gézához írt első levelében is említi Szent Péter nevét. Aztán Gézához írt második levelében kétszer is.

VII. Gergely pápa levele Géza herceghez

(1075. április 14.)

(Részlet a levélből)

,,De a király, megvetve, Szent Péternek, az apostolok fejedelmének nemes uralmát, mely alá, mint az hitünk szerint Bölcsességed előtt sincs rejtve, tartozott, alávetette magát a német királynak és királyocskává lett, ezért Isten, látva az ő fejedelme ellen elkövetett sérelmet, ítéletéből Neked adta át a hatalmat az országban. És így a királyságra formált korábbi jogától maga fosztotta meg magát mint bitorló és szentségtörő. Pétert ugyanis a szilárd kőszikláról nevezik, mely megtöri a pokol kapuit és gyémántkeménységével szétzúzza, megsemmisíti az ellenállót.”

A három levél forrása: http://mek.oszk.hu/16900/16933/16933.pdf

A pápa említést tesz Jézus kijelentésére is, amely Péter egyházára, vagyis Jézus által

alapított Egyházra vonatkozik, és amely a Bibliában is olvasható. Ez is nagyon fontos tényező itt. Máté evangéliumában olvasható Jézus, Péterhez intézett szavai:

,,És mondom neked: Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is.”

Gergely levelében említett bizonyos kőszikla erre vonatkozik. Még fontosabb ennél, hogy Máté evangéliumában az, ami Péter megkötéseiről szól: ,,Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is.” De miért volt ez fontos Jézusnak ezt elmondani, vajon Szent Péter hány szerződést kötött vagy oldott fel eddig is a földön? Nem akarok nagy feneket keríteni a hordónak, nagy az így is, de teljesen magától jön a kérdés: egyéb példa híján ez a bibliai rész nem kifejezetten a Szent Korona kedvéért került bele a Bibliába? Mert István felajánlása Szent Péternek (melynek földi ügyvivője a Vatikán) szó szerint szerződés. Mert miért ajánlotta volna fel István Magyarországát Szent Péternek, ha nem várt volna ezzel a felajánlással valamit cserébe. Ez lehetett Isten vagy Szent Péter oltalmának kérése is Magyarország számára. A felajánlás tehát megtörtént, VII. Gergely pedig a magyar királyoknak írt leveleiben visszaigazolta, hogy Szent Péter (melynek ügyintézője, földi helytartója az Egyház) elfogadta a koronát a vele összekapcsolt Magyarországgal együtt.

Ezt ne holmi adok-veszek dolognak fogd fel. Szent Péternek nincs szüksége földi országra. A gnózis az emberi lélekre utazik, a gnózist csak az emberi lélek érdekli.

Az elfogadás Magyarország besorolását jelenti a keresztény-katolikus Egyház kötelékébe. Szent Péter tehát megkötötte a szerződést Róma tanúságában. Ami megköttetett a földön, az megköttetett a mennyben is. Hogy miből állt a szerződésből következő oltalom számunkra, azt nem feszegetem itt, majd egyszer ez a kérdés is tisztázódik. Főleg azért, mert a korona története a mai napig tart, és nem ért véget sem Trianonnal, sem a szocializmus magyarországi bevezetésével. Csak annyit, hogy a menny által megerősített szerződés és a keresztény jogértelmezés szerint mai napig Vatikán igazgatása alá tartoznak azok a területek is, melyeket a trianoni szerződés elszakított az anyaországtól. Persze Vatikán nem foglalkozik velünk, mint kintlevőségével, de nagy bajban is lenne, ha István felajánlását a magyar Kormányok szóba hoznák Trianon kapcsán. Ha pedig az István-kori értékviszonyokat vesszük, akkor a felajánlás súlya megkövetelte Istvántól de még Rómától is, hogy István ne csak szóban hanem írásban, azaz valamilyen adománylevélben erősítse meg felajánlását, amit Róma bármikor felmutathat azoknak, akik kételkednek Magyarország és Szent Péter között kötött szerződés valódiságában. A mai felfogás szerint ez már hamisítatlan humor kategóriájába tartozik, pedig nagyon is komoly, esetenként vértől csepegő téma ez. Tehát erre a jogosan feltételezhető adománylevélre kellene rákérdeznie egy magyar kormánynak ahhoz, hogy beinduljanak az események az országban, Közép-Európában, az EU-ben és egyáltalán a világon. A korona felajánlása és a Szent Korona híre olyan mélyen vált az emberiség ismeretének részévé, hogy Vatikánt tagadása (ami persze nem vehető biztosra) az egész kereszténység válságával járna.

A korona tulajdonosa (nevezzük néven: az emberiséget a kezdetektől igazgató gnosztikus háttérhatalom) egyszer megszólalt már koronaügyben, mint egy további bizonyítékát adva VII. Gergely levelében foglaltaknak. Ez a bizonyíték a korona keresztjének ferdesége.
A korona keresztjének ferdesége is egy érdekes politikai fejlemény eredménye. A
legelterjedtebb felfogás szerint a korona ládáját III. Ferdinánd Német-Római és Habsburg császár feleségének koronázásakor törték fel, akkor sérült meg a korona, dől meg a keresztje. Erről egy érdekes előadást olvastam:

https://24.hu/tudomany/2016/12/04/igy-ferdulhetett-el-a-szent-korona-keresztje/

,,Felvirradt a nagy nap, a pozsonyi dómba már indultak a hercegek, grófok, a monarchia krémje, a külföldi uralkodók követei és természetesen Magyarország elitjének színe-java. Körülbelül egy bő órával a szertartás előtt a láda felnyitására hivatott főurak beléptek a sekrestyébe, Esterházy Miklós nádor nyitná a ládát, de a zár nem enged.
Rossz kulcsot hoztak, vagy a 13 éve érintetlen, talán berozsdásodott zár ment tönkre? Nem tudjuk pontosan, feltehetően az előző történt. Óriási baki, világraszóló „leégés” lehetett volna a vége. Hamar szalasztottak lakatosokért, akik durván, erővel, ám még időben felfeszítették a láda tetejét.

De még nem volt vége. A Szent Koronát még egy réz tok is védte, amely ugyancsak nem nyílt, de az ereklyéhez a kor szokásai szerint csakis a nádor, azaz világi elit első embere érhetett hozzá.
Nem volt mit tenni, szegény Esterházy Miklós egy késsel piszkálta, feszegette ki
Magyarország legszentebb ereklyéjét a tok alsó részéből. Tegyük hozzá, akkoriban kiemelkedő tisztelte mellett a koronánk egyben “használati tárgy”, az uralkodókoronázások nélkülözhetetlen és legfőbb kelléke is volt.”

Ez a történet politikai célzattal kitalált mese. A kereszten nincsen olyan sérülés, amely feszítővas hatásáról árulkodna. Pedig nagy erő hatására dőlt meg a kereszt, hiszen a dőléssel átellenben a korona pántja megrepedt. Még csak nem is tudatosan ferdére tervezték a keresztet, mert az eldőlés miatt megsérült a pánt tetején levő Pantokrátor zománcképén levő, a kereszt tövénél a zománc azon a részem, amely irányban a kereszt dőlt. A kereszt eldőlését nagy erejű és rugalmas tárgy vagy kéz okozta. Figyelembe véve III. Ferdinánd sajátos politikai helyzetét, valószínűleg a keresztet kézzel szándékosan Szent Péter képe felé hajlították el, figyelmeztetésképpen arra, hogy a korona kié. Ez egy feltételezés, de azért nagyon is érdemes ezt is számításba venni.

A Szent Korona keresztjét valószínűleg kézzel hajlították el, üzenve ezzel III. Ferdinánd Német-Római császárnak, Habsburg uralkodónak és egyben magyar királynak, hogy kié valójában a korona és az azzal felajánlott Magyarország. Nagy jelentőségű tett volt meglátásom szerint a kereszt elhajlítása, mert ez a figyelmeztetés - logikusan végig gondolva – kitörölhetetlenül a Habsburgok tudatába vésődött, akár tudtára adták ezt másoknak, akár nem.

https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly

Értésére adhatták tehát a császárnak, hogy a Szent Korona hova tartozik. Ferdinánd a török birodalmat akarta visszaszorítani Magyarországról, hogy megkaphassa azt. Róma végig támogatta őt. De nem azért, hogy segítsen az ölébe hullani Magyarországot, hanem azért, hogy az iszlámtól újra visszakerüljön az ország Róma fennhatósága alá.

A Szent Korona keresztjének dőlése viták témája, ami azt jelenti, hogy a kereszt dőlésére adott magyarázatok egyike sem bizonyított. Mireisz Tibor feltételezése szerint a kereszt a Föld tengelyferdeségére utal.

,,Mint a képen egyértelműen látszik a kereszt ferdülése erős külső behatás eredménye. Ötvös vizsgálat megállapította, hogy a korona keresztpántjának durva sérülésekor ferdülhetett el. A kereszt a közvetlen kapcsolat Istennel.

Ferdesége: A kereszt dőlésszöge (23.5 fok) pontosan megegyezik a föld keringési síkjához mért föld tengelyszögnek (ekliptika), magyarul ez a tengelyferdeség szöge.”

Nyilvánvaló, ha a kereszt erős, de véletlen behatás miatt ferdült el, akkor a kereszt dőlésének nincs köze a Föld forgástengelyének Irányához. A láda feltöréséből következő behatásra szintén nincsen bizonyíték. Az erről szóló történet hiteltelen.

http:www.szentkoronatarsasag.hu/mostkor.htm

Nyilvánvaló, ha a kereszt erős, de véletlen behatás miatt ferdült el, akkor a kereszt dőlésének nincs köze a Föld forgástengelyének Irányához. A láda feltöréséből következő behatásra szintén nincsen bizonyíték. Az erről szóló történet hiteltelen.

Másik verzió a kereszt ferdeségére:

https://datalinkek.com/showthread.php/103673-%C3%8Dgy-ferd%C3%BClhetett-el-a-Szent-Korona-keresztje

Egyes állítások szerint a feszítővas okozta a kereszt megdőlését, más történetben a réztokba szorult korona kiszabadításakor hajolt el a kereszt. Ugyanakkor a kereszt síkjával párhuzamosan hatott a keresztre az erő. Ebben az irányban nincsen a kereszten nyom. Van viszont egy másik irányban ható erő által keltett torzulás a kereszt gömbjén (piros nyíl jobbról). Ezt azonban bármi okozhatta. Akár a szándékosság látszatának kizárására is szolgálhatott.

A korona más nézetében is jól látszik, hogy a keresztet – függetlenül annak pillanatnyi állásától – a Szent Péter-kép felé hajlították el. Ez egy fontos, de nem eléggé ismert bizonyítéka annak, hogy István Szent Péternek ajánlotta a koronát. A titkos kezek, melyek a koronához hozzáférhettek, tudták ezt.

Írom, és újra fogom írni, hogy a rózsakeresztesek tana jobban ismeri a Szent Korona történetét, mint a legbuzgóbb történetkutatók. Mert egy nemzetre szűkített szemléletmód nem képes meglátni az igazságot, melynek része a Szent Korona története is volt. A Szent Korona valójában a gnózis koronája, így logikus az is, hogy történetét a modern gnosztikus mozgalmak vezetői jól ismerik.

A korona keresztjének elhajlítása jól követhető a következő a lenti rajzon. Az elhajlítás irányában a kereszt alapja is elhajolt a tengelyhez képest, de nem olyan mértékben, mint maga a kereszt. Az elhajító erő tehát nagy volt, de óvatos. A Pantokrátor képe is megrongálódott az elhajlítás folyamán. Az elhajlítással ellentétes irányban a pánt megtörik, az elhajlítás irányában pedig ellaposodik. A fizikai törvényeknek engedve a korona pántjának a kör formája tojás alakot vesz fel, melynek csúcsosabb vége jobb irányban mutat.

Új és érdekes fejezete volt a koronának az, amikor 1978-ban Jimmy Carter kormánya vissza adta a koronát Magyarországnak.

https://www.origo.hu/itthon/20180106-korona-visszaadas-40-eve.html

,,Az amerikai és a magyar kormány közös nyilatkozata a visszaszolgáltatásról 1977. december 16-án született meg. Ennek értelmében a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket nem a fennálló rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza "az amerikai népet" képviselő delegációt vezető Cyrus Vance külügyminiszter. Az amerikaiak azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki.

A Szent Korona 1978. január 5-én került ismét magyar földre a koronázási jelvényekkel együtt. Másnap a Parlamentben Cyrus Vance kis ünnepség keretében adta át az ereklyéket a magyar nép meghívott képviselőinek. Az ünnepségen Kádár János nem vehetett részt, ez az amerikai kormány kikötése volt.”

Érdekes helyzet. Egy akkori ellenséges katonai tömb vezető hatalma visszaadja az egyik ellenséges ország nemzeti ereklyéjét, és megszabja azt is, hogy az ország vezetője nem lehet jelen a korona fogadási ünnepségén. Mindehhez a Moszkva nem szólt semmit. Ha más nem, hát ez aztán bizonyíthatta volna, hogy a második világháború után kialakult világrendnek ki az igazi ura. De azt is, hogy a korona visszaadása egy akkor még senki által nem sejtett rendszerváltás előhírnöke is volt, mert abban biztos vagyok, hogy akkor már a Szovjetunió és az USA terveiben benne szerepeltek az 1990-es politikai események.

A koronát a magyar népnek adta vissza az amerikai kormány, tehát nem az országot irányító politikai elitnek! Ezt azt is jelenti, hogy az ország vezetői nem rendelkezhetnek a Szent Koronával akkor sem, ha a koronát 2000 január 1-én az a Nemzeti múzeumból az Országházba vitték át. Legfeljebb azt jelentette, hogy a korona újra politikai szerepet kapott. Kicsit hétköznapiasan fogalmazva a Gnózisnak valamilyen célja van vele, ha már a történelem során elveszíteni nem tudtuk – ha igen, visszahozták. Adams videója sejteti, hogy Magyarország továbbra is a háttérhatalom terveiben szerepel. Úgy tűnik feljövőben van az ország, de ahogyan mindig, mos t sem rajtunk múlik semmi.

Ha a korona visszaadásánál a korona történetét nézed, hogy a korona nem magyar nemzeti korona, akkor valójában nem visszakaptuk a koronát, hanem a már szóba hozott titkos politikai terv folytatásának céljával került vissza hozzánk. És ezt mások is észrevették.

https://www.youtube.com/watch?v=n0x-9c6wllE

A román titkos szolgálat szerint megkerülhetetlen az a tény – ők csak tudják - , hogy az USA 1978-ban vissza adta nekünk a Szent Koronát, amelyet a pápa adományozott Istvánnak. A videóban ezt mondja a román szakértő - Ioan Tepes - erről:

,,- Persze nekünk is van egy úgy nevezett koronánk, egy acélkorona, amelyet a plevnai török ágyú csövéből öntöttünk...

- Igen. Az. Hol van?

- Ugyan már, drága uram, ne vicceljen… Miféle korona az? Vajon összevethető a magyar korona jelképével? Ég és föld a kettő közötti különbség. Először is: a román koronát nem a pápa adományozta. Tetszik érteni, miért ragaszkodom ehhez a tényhez? A pápa – főleg akkor, de még a mai is – fontos része a Nyugat mélyreható jelképének: mint hatalom, mint erő, mint tekintély, mint rendszer.”

Az utolsó mondatot olvasva a hatalom szót ajánlom figyelmedbe. Mitől lenne a Szent Péter földi helytartójának, a Vatikánnak hatalma? Van hadserege, titkosszolgálata, valamilyen szervezete, mely a Vatikán érdekeinek érvényre juttatása a feladata? A választ a lenti képen fogalmaztam meg.

Lépjünk túl azon, hogy mennyi legenda kapcsolódik a koronához, logikai sorrendbe rakom a korona származtatásának bizonyos elemeit.

Ki adta Istvánnak a koronát (lehet hogy adta, lehet, hogy nem, a felajánlás összekapcsolta a koronát Szent Péter nevével)? II. Szilveszter pápa.

Ki volt II. Szilveszter pápa? Szent Péter nevét viselő Egyház feje.

Ki volt Szent Péter? Jézus egyik tanítványa, apostol, Jézus által alapított Egyház első vezetője.

Ki volt Jézus? Akár tényleges személy volt, akár valaminek a megszemélyesítője, egy olyan hatalom tanát hirdette, mely az emberiséget a kezdetektől fogva végig kísérte, irányította, dirigáltam útját tervszerűen megszabta a mai napig. Néha Mozdulatlan Birodalomnak is hívják.

Ez a birodalom VII. Gergely pápán keresztül elismerte a korona és Magyarország felajánlását. Ezek után mit lehet még mondani a Szent Koronáról, amit nem mondtak még el?

A leírtak alapján a földön egyetlen dolog van, melyen keresztül hiteles kapcsolatunk van Ízisz világával. A koronával való kapcsolat a Mozdulatlan Birodalommal való kapcsolatot is jelenti. Ez alkalmassá teszi a koronát arra, hogy hitelessé tegye a koronára esküt tevő politikusokat. Emlékezz erre: ,,Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is.”

Ki merné egy politikus legitimáltságát megkérdőjelezni, ha az a Szent Koronára esküdött és az esküt a Vatikán elismerte? Hasonló helyzet állna elő, mint a fáraók korában, akik magukat Isten földi helytartóinak neveztették. És nem is tévedtek olyan nagyot. De vigyázat. A Szent korona másolata nem azonos a Szent Koronával. Az nem fogadta el Vatikán. A másolat csak egy tárgy, pusztán a Szent koronával való hasonlóság egyetlen tárgynak sem kölcsönözhet szentséget. Márpedig itthon megtörtént, hogy politikusok a Szent Korona másolatára esküdtek aztán hatát is fordítottak neki minden következmény nélkül. Tehették, a másolat senkit sem érdekelt ,,odafent”.

http://videk.ma/2018/03/nap-kepe-eskut-tettek-jobbik-orszaggyulesi-kepviselojeloltjei-szent-korona-masolata-elott/

A Szent Koronának van múltja és minden bizonnyal lesz jövője is, mely nem a magyar parlamentben való porosodást jelenti majd.